Gyakran Ismételt Kérdések

Az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A díj a biztosítási szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában az első díj a szerződés létrejöttekor, a további (folytatólagos) díjrészletek a biztosítási időszak első napján esedékes, és annak legkésőbb a szerződésmegkötésétől, illetve a biztosítási időszak első napjától számított 60 napon (türelmi idő) belül kell a biztosítótársaság számlájára beérkeznie. A befizetéshez szükséges díjbekérőt, csekket a biztosítótársaság küldi meg a szerződő részére. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. Legyen körültekintő, mert abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére (tehát a díjfizetési kötelezettség fennáll akkor is), ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.

Ezért javasoljuk, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és a kötvényszámára való hivatkozással. 

A díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik.  

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj rendezése minden esetben a szerződő kötelezettsége. Abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére, ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (fizetési értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.

Ezért javasoljuk, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és kötvényszámára való hivatkozással.  

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj rendezése minden esetben a szerződő kötelezettsége. Abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére (tehát a díjfizetési kötelezettség fennáll akkor is), ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (fizetési értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.

Ezért kérjük, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és kötvényszámára való hivatkozással.

Javasoljuk továbbá, hogy keresse fel bankszámláját vezető pénzintézetet és ellenőrizze a sikertelen levonás okát. (A leggyakoribb problémák egyike, hogy az esedékes díjrészlet magasabb, mint a korábban megadott limit, illetve a bankszámla fedezethiánya... stb.)

Amennyiben a szerződő a 60 napos türelmi idő során nem fizette be kötelező biztosításának díját, a szerződés díjnemfizetés okkal megszűnik, és azt a biztosítótársaság töröli. Ebben az esetben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést újra kell kötni. Az újrakötés az adott biztosítási időszak hátralévő részére csak annál a társaságnál lehetséges, ahol az előző szerződés megszűnt. Az újrakötött szerződés megkötésekor meg kell fizetni az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában - amennyiben még nem fizette meg - a türelmi időre járó díjat, a fedezetlenségi díjat a jogszabályban meghatározottak szerint. 

Felhívjuk szíves figyelmét, ha évközben más társaságnál köti újra - a korábban díjnemfizetés miatt megszűnt - kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését, akkor ez az újrakötött szerződés érvénytelen lesz, és az esetlegesen a gépjármű üzemeltetésével okozott kárt a szerződőnek kell megtérítenie. 

A biztosítók a kármentességet díjkedvezménnyel (bonus), míg a károkozást pótdíjjal (malus) szankcionálják.

A kötelező biztosítás bonus-malus rendszerének leglényegesebb eltérést nem engedő 2011. június 15-től a 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet szabályozza (2011. június 15-ig a 19/2009. PM rendelet volt hatályos), amit minden biztosítónak alkalmaznia kell. De a biztosítóknak a rendelet által megengedett mértékben lehetőségük van a szabályozástól eltérni, lehetőség van egyes pontokat (pl. bonus kedvezmények mértéke) egyedileg meghatározni. 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerben egy alap (A00), 10 bonus és 4 malus osztály van. A biztosítók a következő biztosítási időszakra a szerződéseket az alábbi táblázatban meghatározott módon sorolják osztályokba, figyelembe véve az okozott károk darabszámát:

Ahhoz, hogy a kötelező biztosítás bonus-malus osztályba sorolása következő biztosítási évben egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a besorolást közvetlenül megelőző biztosítási időszakban legalább 270 napig hatályosnak és kármentesnek kell lennie. Ha az üzemben tartó kárt okozott, de azt a biztosítónak teljes mértékben megtérítette, akkor a bonus folyamatosság nem szakad meg.

A biztosító az okozott károkat csak akkor veszi figyelembe, ha az első kárkifizetés a besorolást közvetlenül megelőző biztosítási időszakban megtörtént.

A biztosítási időszak a 2010. január 2. előtt hatályba lépett kötelező biztosítási szerződések esetén a naptári év, azaz minden év január 1-től december 31-ig tart. A 2010. január 2-án, vagy azt követően hatályba lépett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések esetén a biztosítási időszak a szerződéskötéstől (kockázatviselés napjától) számított egy évig, azaz 365 napig tart.  

A kötelező felelősségbiztosítást szabályozó törvény és a törvényt kiegészítő 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet nem szabályozza a bonus kedvezmények mértékét, a biztosítótársaságok egyedileg határozzák meg azokat. 

A szerződéskötés előtt tanácsos az egyes biztosítótársaságok kedvezmény- és pótdíjrendszerével megismerkedni.  

A kötelező biztosítást szabályozó törvény és a törvényt kiegészítő 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet nem szabályozza a malus pótdíjak mértékét, a biztosítótársaságok egyedileg határozzák meg azokat.

A szerződéskötés előtt tanácsos az egyes biztosítótársaságok kedvezmény- és pótdíjrendszerével megismerkedni.

A korábban megszerzett bonus fokozat a szerződés megszűnését követő két éven belül érvényesíthető egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjármű (pl. személygépkocsi-személygépkocsira, tehergépkocsi-tehergépkocsira) szerződésében. Míg korábban a díj nem fizetése esetén a bonus kedvezményt a szerződő elvesztette, 2010.01.01-től a fedezetlenségi díj megfizetésével a bonus kedvezmény is megmarad.

A bonus kedvezmény megcserélésére nincs lehetőség. Ha a szerződő egy adott gépjárműre már rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, és annak hatálya alatt egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre szóló szerződést köt, akkor azt A00 kategóriába kell sorolni. Amennyiben a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás (eladás, forgalomból történő végleges kivonás, stb.) miatt megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól a korábban megszerzett bonus kedvezmény az ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre szóló szerződésre érvényesíthető. 

Igen, a bonus-malus rendszert szabályozó NGM rendelet alapján. 

Az üzemben tartó által az adott kötelező biztosítási szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.

A bonus-malus rendszert szabályozó 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések bonus-malus besorolásához szükséges adatokat az új biztosító köteles a - kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott - kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni. A lekérdezés az üzemben tartó nyilatkozata alapján történik.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a 2009. évi LXII. törvény, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet szabályozza.

A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján teszi meg a besorolást. A nyilatkozatnak - részben a bonus besorolás megállapítása érdekében, részben az üzemben tartó általános közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alapján - az alábbi adatokat kötelezően tartalmaznia kell:

-     gépjármű forgalmi rendszáma

-     előző biztosítási szerződés száma (kötvényszám) vagy kártörténeti rendszer azonosító szám (a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10) NGM rendelet alapján)

-     előző biztosítási szerződés kezdete és vége

-     záró bonus-malus besorolás

Az üzemben tartónak ügyelnie kell arra, hogy az adatok pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek.

A hatályos törvényi rendelkezések alapján a biztosító az alábbiak szerint határozza meg az adott szerződés besorolását:

•     A biztosító - az üzemben tartó nyilatkozata alapján - köteles az adott szerződés kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a 2009. évi LXII törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat.

•     A biztosító az üzemben tartó nyilatkozatának ellenőrzését követően, a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül meghatározza a szerződés végleges bonus-malus besorolását.

•     Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, akkor 15 napon belül erről az ügyfelet írásban értesíti. (Az üzemben tartónak a hibásan/hiányosan/tévesen közölt adatokat a lehető legrövidebb időn belül korrigálnia kell az aktuális felelősségbiztosítója felé annak érdekében, hogy a biztosító ellenőrizni és érvényesíteni tudja az általa közölt adatok alapján a szerződés besorolását.)

•     Amennyiben a kárnyilvántartásban a nyilatkozat adatai a 60. napig sem beazonosíthatóak, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályba sorolja a szerződést a kockázatviselés kezdeti dátumától és a besorolásnak megfelelő díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

•     Akár a gépjármű azonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozó valótlan adatközlés esetén - melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik - a biztosító a szerződést M4 osztályba sorolja.

•     Az üzemben tartó nyilatkozatának hiányában a szerződést a biztosító előzetesen A00 osztályba sorolja.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés besorolást igazolni az előző biztosítótól hozott kárelőzményi igazolással is lehet, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

Gépjármű vásárlásakor a kötelező felelősségbiztosítási szerződés díját mindig alapdíjban (A00 besorolás) kell fizetni, ha a szerződő a biztosítandó gépjármű mellett egy másik, azonos kategóriájú gépjárműre érvényes kötelező biztosítási szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás (pl. eladás, forgalomból történő végleges kivonás) miatt megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól a korábban megszerzett bonus kedvezmény az ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjármű szerződésén érvényesíthető az érdekmúlás miatti megszűnéstől számított 2 éven belül. 

Az előző kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés törlésének napját követő naptól jóváírják a kedvezményt, amennyiben a szükséges dokumentáció kíséretében bejelentésre kerül a biztosító részére.

A bonus kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért a cég nevén megszerzett bonus kedvezményt csak a cég jogosult érvényesíteni. 

A bonus kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért a családtag által megszerzett bonus kedvezményt csak maga a családtag jogosult érvényesíteni az általa megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen.

Amennyiben az üzemben tartó kérelmére a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került, a kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv a biztosítót értesíti, azonban javasoljuk, hogy mind a kivonásról, mind az ismételt forgalomba helyezésről szóló okirat másolatát a biztosító részére juttassa el.

A jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása időtartamára a biztosító kockázatviselése szünetel. A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó díjfizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A szünetelés, azaz a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása történhet az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében. A biztosítót ezen tényről a törvény értelmében a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti. Szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejáratának napjáig, de legfeljebb egy évig tart. Amennyiben az újbóli üzembe helyezés egy éven belül nem történik meg, akkor a KGFB szerződés az egy éves időtartam utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő első KGFB díj fizetésének esedékessége a szünetelés megszüntetésének napja (ha erről a szerződő felek eltérően nem állapodtak meg).

A hivatalból történő kivonás esetén a biztosító - a kötvénynyilvántartó szervtől kapott információk alapján - az értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a KGFB kockázat szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetén a szünetelésnek nincs helye.

Eladás esetén a gépjármű adásvételi szerződés másolati példányát meg kell küldeni a kötelező biztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság részére, ahol ez alapján tudják szerződését törölni. Kötelező felelősségbiztosítást eladás (érdekmúlás) ok miatt törölni csak akkor lehetséges, ha a szerződés az eladás napjáig díjjal rendezett, ellenkező esetben a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Amennyiben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen túlfizetés van, a többletdíj visszautalásra kerül a szerződő részére. 

Nagyon sok ügyfelünk vásárol gépkocsit a régi beszámításával úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizományosi szerződést köt.

A bizományba adással - függetlenül attól, hogy a régi autó árát kifizették, vagy beszámították egy másik gépkocsi árába - jogilag nem következik be az adásvétel, tehát nem lehet ilyen indokkal a kötelező felelősségbiztosítási szerződést vagy annak díjfizetését megszüntetni.

Bizományosi szerződés megkötése esetén az üzemben tartó személye nem változik, a bizományba vevő nem köthet kötelező biztosítást, mert nem ő az üzemben tartója a gépkocsinak.

A gépjármű üzemben tartójának - mint szerződőnek - kötelessége a kötelező felelősségbiztosítást díjfizetéssel hatályban tartani a bizományosi szerződés időtartama alatt is.  

Teljes lopáskár esetén a gépjármű forgalomból történő kivonásáról készült határozat másolatát meg kell küldeni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság részére, ahol ez alapján tudják szerződését törölni. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést ezen szerződés-megszűnési okkal törölni csak akkor lehetséges, ha a szerződés a forgalomból történő kivonás napjáig díjjal rendezett.

A totálkárnak két fajtáját különböztetjük meg: gazdasági- vagy műszaki totálkárt.

Gazdasági totálkárnak nevezzük, amennyiben a gépjármű gazdaságosan nem javítható (a javítás költsége megközelíti vagy magasabb, mint a gépjármű káridőponti értéke). Ez esetben a tulajdonos eldöntheti, hogy gépjárművét ennek ellenére megjavíttatja, kivonatja a forgalomból vagy eladja.

Amennyiben a gépjármű olyan sérüléseket szenvedett, hogy annak megjavítása lehetetlen (pl. kiégett, sérült az alváz, stb.), műszaki totálkárnak nevezzük. Ebben az esetben a gépjárművet kötelezően ki kell vonni a forgalomból.

A forgalomból kivonó határozat vagy az adásvételi szerződés másolati példányának biztosítóhoz történő leadása szükséges a kötelező felelősségbiztosítás törléséhez.  

Az üzemben tartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban. Ezt követően az örökös nevére kötelező biztosítási szerződést kell kötni.

Amennyiben az üzemben tartó halálát követően a szerződést nem tartották hatályban, akkor a szerződéskötési kötelezettség a hagyatéki eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő naptól áll fenn.

A bonus kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti, ezért a szerződő által megszerzett bonus kedvezmény annak halála esetén a törvényes örökösre nem száll át, a kedvezmény nem örökölhető.

Nem szűnik meg érdekmúlási okkal a szerződés, ha a jogi személy szerződő jogutódlással szűnik meg.

Nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására.

Nemzetközi bizonylat, amely külföldön a kötelező biztosítás meglétét igazolja, valamint 2010.01.01-től - jogszabály által rögzítetten - belföldön is elfogadott igazolóeszköz.

Ez az igazoló lap nem azonos a hasonló elnevezésű környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló zöldkártyával.

A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az ország jellel együtt elfogadják.

A biztosító a kockázatviselést tanúsító igazolóeszközt gépjárművenként egyedileg előállítja, és a kockázatviselés teljes időtartamára - késedelmes díjfizetés esetén a késedelemre való tekintettel -, az üzemben tartó rendelkezésére bocsátja. A rendelkezésre bocsátás történhet papír alapon vagy - erre vonatkozó megállapodás alapján - az igazolóeszköz elektronikus képi formájának elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátásával.

Amennyiben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés a Porsche Biztosításközvetítő Kft. közreműködésével jött létre, és a biztosító a fentiek szerint a zöldkártyát (melyet elektronikus megküldés esetén már nem kötelező zöld színű papírra nyomtatni) nem bocsátotta rendelkezésre, akkor igényét jelezheti Társaságunk felé is, és közreműködünk az ügyintézésben.

A kötelező biztosítás fennállását tanúsító dokumentumokat a 34/2009. (XII.22) PM rendelet szabályozza:

- a biztosítást igazoló okirat az azon szereplő kockázatviselés időtartama alatt, illetve határozatlan tartamú szerződés esetén - amennyiben a kockázatviselés időtartama nincs feltüntetve - a kockázatviselés kezdő napjától számított 60 napig,

- az adott díjfizetési időszakra vonatkozó feladóvevény, vagy a díjfizetési bizonylat, amennyiben azok alapján egyértelműen megállapítható a díjfizetéssel rendezett időszak,

- a biztosító által kiadott igazolás,

- nemzetközi zöldkártya.  

2010.01.02. vagy azt követő biztosítási szerződéskötés esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés évfordulója a szerződéskötés (kockázatviselés kezdete) napjához igazodik. 2010.01.02. előtti kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosítási évforduló egységesen december 31. függetlenül attól, hogy a szerződés mikor került megkötésre. A szerződést - évfordulóra - indoklás nélkül felmondhatja a szerződő és a biztosító is.

Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy egyes adatváltozások, mint pl. a lakcímváltozás, díjmódosulással járhatnak.  

A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Kárigényével közvetlenül a kárt okozó fél kötelező biztosítását kezelő biztosítótársasághoz fordulhat, a baleseti bejelentő és/vagy rendőrségi feljelentés benyújtásával.

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi ún. kárrendezési megbízottjához.

Amennyiben a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben kárigényével közvetlenül a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához fordulhat. 

Nyelvi problémák, nehézségek esetén javasoljuk, kérje valamelyik nemzetközi kárrendező iroda segítségét vagy fogadjon ügyvédet a kárügy hatékony rendezése érdekében.  

Ha a balesetben Ön volt a vétlen fél, és a károkozó fél ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező biztosítás alapján kárigénye nem rendezhető, kivéve akkor, ha a káresemény során haláleset vagy súlyos személyi sérülés is keletkezett. Az ismeretlen elkövető által okozott személyi sérüléssel is járó kárigényeket a MABISZ ESZE (Elkülönített Szervezeti Egység) rendezi.

Súlyos személyi sérülésnek minősül a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés.

Amennyiben rendelkezik casco biztosítási szerződéssel, forduljon szerződését kezelő biztosítójához, kárigényét csak casco biztosítása alapján tudja érvényesíteni.  

Kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a bekövetkezett kárt bármely magyar - gépjármű kárrendezéssel foglalkozó - biztosítótársaságnál be lehet jelenteni.

A biztosító a kárfelvételi szemlét és a kárszámítást elvégzi, és a káriratokat kifizetési javaslattal a MABISZ ESZE által kezelt Kártalanítási Számla felé továbbítja. A kárrendezést a káriratok alapján a MABISZ ESZE vagy az időközben megállapított felelősségbiztosító végzi.

Amennyiben a károsult rendelkezik casco vagy egyéb biztosítással, amely alapján a kár összege kifizethető, a kárt ezen szerződés alapján kell rendeztetni, a MABISZ ESZE ilyen esetben csak az egyéb úton meg nem térült kár mértékéig nyújt kártérítést.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzemben tartó járművének üzemeltetésével okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ ESZE) egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése.

A társadalmi közös kiadások fedezete, valamint a biztosításokkal összefüggő közterhek számának csökkentése érdekében alkotta meg az Országgyűlés a 2012. évi CII. törvényt a biztosítási adóról.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosítási adóról szóló 2012.évi CII.törvény módosítása értelmében azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény szerinti biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik, a baleseti adó helyett a biztosítási adó rendelkezései érvényesek.

Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerint harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a törvény 2.§. szerinti tevékenység tekintetében (adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének a helye a Bit. 3. (1) bekezdés 36. pont b) alpontja alapján Magyarország).

A biztosítási adó alapja a biztosítási díj.

Az adó mértéke casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 23%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű,míg vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a.