Teendők kár esetén

Engedje meg, hogy néhány hasznos információt osszuk meg Önnel, melyek segítségül szolgálhatnak egy esetleges közlekedési balesetnél.

1. Álljon meg! 
A jelentéktelennek tűnő ütközésnél is meg kell állni! Megállást követően meg kell győződni arról, hogy van-e valamilyen oka rendőri intézkedés kérésének, amely személyi sérülés esetén kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. Csak abban az esetben lehet a helyszínt megváltoztatni, ha nem történt személyi sérülés, és a baleseti helyzet sem vitatott. 
A rendőri intézkedésig a vészvillogó működtetésével, elakadásjelző elhelyezésével a jármű(vek) baleset utáni helyzetét biztosítani kell. 

2. Szükség esetén hívja a Mentőket! 
Bármilyen személyi sérülésnél azonnal ki kell hívni a Mentőket, a Rendőrség kötelező értesítése mellett, mert a balesetből származó később felismert személyi sérülés legrosszabb esetben akár cserbenhagyásnak, kötelező segítségnyújtás elmulasztásának is tekinthető, amely már büntetendő cselekménynek számít. 

3. Hívja a Rendőrséget! 
Törekedjen megegyezésre! Ha mégsem sikerül megegyeznie a másik féllel, a kár nagyságától függetlenül hívjon rendőrt, akkor is, ha személyi sérülés nem történt. 

4. Adja meg a szükséges információkat! 
A szükséges adatok ismertetése jogszabályok előírta kötelesség, ezért meg kell adnia nevét, címét, biztosítója nevét, kötelező felelősség biztosítási kötvénye számát és igazolnia kell kötelező biztosítása érvényességét. 
Ha nem a saját gépkocsiját vezette, akkor is informálnia kell a másik felet a jármű üzembentartója felelősségbiztosítójáról és biztosítási kötvényszámáról. 
Mi a teendő akkor, ha egy parkoló gépkocsiban okozott kárt, és a közelben nem találja annak tulajdonosát? Ebben az esetben írja fel nevét, telefonszámát és rögzített módon helyezze el a sérült gépkocsira (pl. a szélvédőre, az ablaktörlő lapát alá). 

5. Kérje el a szükséges információkat! 
Ugyanazokat az adatokat, amelyeket megadott, Önnek is meg kell kapnia a baleset többi érintettjétől. Ha a másik fél megtagadja az együttműködést, akkor írja fel a gépkocsi forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát, színét, hogy a rendőrség megfelelő információval rendelkezhessen a tulajdonos felderítéséhez. 
Az információk birtokában nagyon fontos az 7. pontban említett "Baleseti bejelentő" pontos, tárgyilagos kitöltése. 

6. Tanúk adatai 
Az ártalmatlannak tűnő helyzetekben is ajánlatos, a vitatott helyzetekben azonban elengedhetetlenül fontos a lehetőségek szerinti idegen tanú(k) - tehát nem a járművünkben ülő(k) és nem vérszerinti rokon(ok), mert elfogultságuk miatt nem számíthatnak tökéletesen hitelesnek - nevének, lakcímének, elérhetőségi helyének, telefonszámának felírása. Szükség esetén az intézkedő rendőr adatai is elkérhetők, egyébiránt szolgálati jelvényének száma is alkalmas a személyazonosságának későbbi megállapítására. 

7. Töltse ki a kárbejelentőt! 
A kárbejelentőt és a "Baleseti bejelentő" lapot (más elnevezésével "Európai baleseti bejelentő"-t, hétköznapi nevén "kék-sárgá"-t) a baleset helyszínén a másik féllel együtt, teljes körűen oly módon töltsék ki, hogy azon a baleset minden körülménye és a baleset részeseinek adatai pontosan feltüntetésre kerüljenek. Nem szabad elfelejteni, hogy a végső döntés a felelősség kérdésében a biztosítóé, ugyanis a biztosítót nem köti a károkozó nyilatkozata, sőt adott esetben még a rendőrségi határozat sem. Ezért lényeges, hogy a baleset bekövetkezése után megőrizzük tárgyilagosságunkat és minden lényeges adatot, illetve körülményt leírjunk. 

A kárbejelentő kitöltésére már elektronikus úton is lehetősége van a balesetben érintett gépjárművezetőknek. Az ehhez szükséges applikáció letölthető a MABISZ által üzemeltetett   www.ekarbejelento.hu címen elérhető weboldalról, ahol részletes tájékoztató is található az alkalmazás megfelelő használatához.  

8. Jelentse be a káreseményt! 
A balesetet a károsult és a károkozó biztosított is köteles - a baleseti bejelentő bemutatásával - a biztosítójánál bejelenteni. Kötelező biztosítás esetén a biztosított 8 napon belül köteles saját biztosítójának a bejelentést megtenni, valamint a biztosító által kért felvilágosítást megadni. 
A károsult KGFB esetében 30 napon, casco esetében általában 2 munkanapon belül köteles kárigényét a biztosítónak bejelenteni. A károsult a kárbejelentést megteheti a kárfelvételre jogosult márkaszervizekben is, ahol nem csak a kárfelmérést végzik el, hanem segítséget kap a kárrendezés lebonyolításában is, ezért javasoljuk, hogy sérült gépjárművét vigye vagy szállíttassa be a legközelebbi márkakereskedésbe. 

Tudnia kell, hogy

• az ismeretlen gépjármű által okozott károknál: 
  - gépjárműben, poggyászban keletkezett sérülésre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem terjed ki, erre csak a casco biztosítás nyújthat fedezetet. 
  - amennyiben az halállal vagy súlyos testi sérüléssel jár, akkor a Kártalanítási Számla kezelőjének áll fenn helytállási kötelezettsége.

• az érvényes kötelező biztosítással nem rendelkező, de ismert üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla kezelője rendezi (szívességi- vagy előzetes cascora történő kárfelvétel alapján).
• a külföldön elszenvedett casco káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
• külföldön elszenvedett kár esetén még külföldön fel kell keresni a károkozó biztosítóját a kár bejelentése érdekében.

9. Menjen orvoshoz! 
Ha bármilyen gyanús tünetet észlel magán a balesetet követő napokban, feltétlenül menjen el orvoshoz, mert a látszólag jelentéktelen, vagy egyáltalán nem látható sérülések utóbb veszélyesnek, esetleg életveszélyesnek bizonyulhatnak. 
Amennyiben casco szerződése tartalmaz kiegészítő balesetbiztosítást, úgy az abban meghatározott feltételek alapján fix kártérítési összeg illeti meg. Amennyiben személyi sérüléses kára kötelező biztosítás alapon térül, akkor javasoljuk, hogy kárigényének a biztosítóhoz való benyújtását megelőzően kérjen tanácsot. 

10. Mérlegelje a kártérítési összeg visszafizetésének lehetőségét 
A baleset után a bekövetkezett kár nagyságától függően érdemes a bonus-malus fokozatának alakulása miatt - amennyiben az okozott kárnál biztosítására a bonus-malus rendszer vonatkozik - mérlegelés tárgyává tenni a kár kifizetésének vállalását. Ugyanis, ha felelősségbiztosítás esetén az okozott kár összegét a biztosítótársaságnak - a kár kifizetéséről szóló biztosítói értesítés alapján - visszatéríti, akkor a következő évben nem kerül kedvezőtlenebb besorolásba, azaz kötelező biztosításának díja a kár miatt nem emelkedik.

Utolsó módosítás: 2020.10.29.